A kertészek hallottak a növények édes vízzel való etetésének népi módszeréről, és úgy döntenek, hogy kipróbálják a zsenge paradicsompalántákon.
Azt remélik, hogy ezzel a nem bizonyított tanácsot követve serkentik a növekedést és erősítik a fiatal palántákat – számol be a tudósítója.
Az ötlet azon a feltételezésen alapul, hogy a glükóz a növény számára könnyen hozzáférhető energiaforrásként szolgálhat, hasonlóan a fotoszintézis folyamatához. A kifejlett paradicsom azonban magától szintetizálja a cukrokat, míg a palánták egyszerűen nem alkalmazkodtak ahhoz, hogy a gyökérrendszeren keresztül asszimilálják azokat.
Fotó:
A fő veszélyt az jelenti, hogy ideális környezetet teremt a talajban élő kórokozók számára, amelyek számára a cukor kiváló táptalaj. Ennek következtében a palánták gyökereit ahelyett, hogy táplálékhoz jutnának, rothadást okozó gombák és baktériumok támadják meg.
Az édes oldat megzavarja az ozmotikus nyomást a gyökérzónában, ami megnehezíti a víz és a létfontosságú ásványi anyagok normális felszívódását. Ez nem táplálást, hanem fiziológiai kiszáradást és a fiatal paradicsom éhezését eredményezi.
A méhek vonzására vonatkozó várakozásokkal ellentétben az édes illat elsősorban a levéltetveket, a fehérlegyeket és a gombamolyokat csalogatja. Ezek a kártevők azáltal gyengítik az amúgy is stresszes növényt, hogy kiszívják a sejtnedveket és betegségeket hordoznak.
A talaj felszínén és a szárakon megjelenő ragacsos film megjelenése biztos jele annak, hogy az erjedés megkezdődött és a mikroflóra aktívan szaporodik. Ez a film elzárja a gyökerek oxigénellátását, ami súlyosbítja a helyzetet, és oxigénhiányhoz vezet.
A gyökérzet, amely megpróbál menekülni a kedvezőtlen körülmények elől, leállhat a fejlődésben és elpusztulhat. Ez külsőleg a palánták hervadásában nyilvánul meg, még akkor is, ha a talaj nedves, a levelek sárgulásában és a növekedés teljes leállásában.
A növény megmentése érdekében azonnal óvatosan távolítsa el a fertőzött talaj felső rétegét, és fedje be friss, száraz talajjal. A következő öntözést csak tiszta, temperált, szobahőmérsékletű vízzel szabad végezni, hogy a gyökérzóna átmosódjon.
A paradicsompalánták teljes értékű fejlődését és védettségét nem a cukrok, hanem a kiegyensúlyozott ásványi trágyák és a megfelelő agrotechnikai gondozás biztosítja. Az erős palánták, amelyek elegendő fényt és tápanyagot kapnak, maguk is képesek ellenállni a kártevőknek és betegségeknek.
Biztonságos alternatívaként a talaj mikrobiológiai aktivitásának javítására hatékony mikroorganizmusokon alapuló speciális készítmények használhatók. Az ilyen biopreparátumok elnyomják a patogén mikroflórát, és segítik a növényt a talajból történő tápanyagfelvételben.
Az édesvíz használata a paradicsompalánták esetében tehát olyan agrotechnikai hiba, amelynek következményeit csak hosszú idő múlva lehet korrigálni. Sokkal ésszerűbb az optimális termesztési feltételek megteremtésére összpontosítani, hogy egészséges és erős palántákat kapjunk.
Ne feledje, hogy a növény stabil immunitása a hozzáértő gondoskodásnak köszönhetően alakul ki, nem pedig a kipróbálatlan eszközökkel való kockázatos kísérletezésnek. A palántái buja növekedéssel és gazdag terméssel fogják megköszönni az időben történő öntözést, a megfelelő trágyázást és a megfelelő megvilágítást.
Olvassa el még
- Mit tegyünk, ha keserű a cukkini: a fő gondozási hiba a petefészek kialakulása során
- Miért nem teremnek a körtefák bőséges virágzás után: hogyan befolyásolja a keresztbeporzás hiánya a betakarítást?
